Ella Frank : Robbie ( Vallomások 1.rész)

 

Fülszöveg: 

A kapcsolatok bonyolultak.

A szerelem változik.

És mikor a szív kerül sorra, akkor az bizony törhet és fájhat is.

Ezt mondta magának Robert Antonio Bianchi, hiszen másképp tényleg nem lett volna magyarázata erre, amit tett…

Semmi, csak a magány, pár pohár margarita, meg egy vodka, és a nyilvánvaló vágy, hogy megvallja a gyengeségét két férfinak, akik valószínűleg csak a bajt hozzák majd rá.

De a bajban nem talált semmi újdonságot.

Ezt mondta volna a bolond húga vagy bármelyik barátja is: ha lehet rosszul dönteni, Robbie megtette.

És íme, a három ember története.

Véleményem a könyvről:

Nagyon sok helyen találkoztam ezzel a könyvel, úgyhogy nem is volt nagy kérdés számomra, hogy benne legyen a következő adag rendelésemben. A fülszöveget el sem olvastam, már tettem is a kosárba.Viszont egy kicsit utánna olvastam a Molyon, hogy mégis milyen vélemények vannak róla, nem lepődtem meg rajta egy kicsit sem az eléggé megoszló értkelések láttán. Amit nagyban befolyásol az, hogy egy LMBTQ-s könyvről beszélünk, ami bennem is akkor tudatosult, amikor elkezdtem olvasni. Nem hagyományos meleg szerelmi történet, inkább egy erős szexuális jelenetektől túfűtött erotikus regény, ahol már a szereplők szabályok szerint játszanak. 

A könyv szerkezetét illetően igen kellemes mivel a cselekmény már az elején elkezd kibontkozni, nem kell több fejezetet elolvasni, hogy rátérjünk a lényegre. A cselekményszál nem bonyolult, aminek hatására alig bírtam letenni. Olvastattja magát.A könyv nyelvezete nem hétköznapi, de nekem semmi kifogásom nem volt ellene.  A karakterek kidolgozása nagyon jó, igaz az elején volt vele némi problémám, de a későbbiekben már minden rendben volt vele. 

A főszereplőnk Robbie egy nagyon érzékeny lelkű, vicces és szerethető karakter, aki éppen a szerelmi csalódásából lábadozik kifelé apránként. A könyv elején nem volt annyira kedves a számomra, de egy idő után megszeretette magát velem. 

Julien és Priest egy fantasztikus páros, mindig tuják mire van szüksége a másiknak. Julien egy mosolygós, jókedvű, szívdöglesztő pasi, aki a könyv olvasóját az ujjai köré csavarja.Az őszinteségének ellenére egy igazán titokzatos karakter. Priest egy magának való morcos ember, akit csak a történet végére sikerült a szívembe zárni. Igaz a kettejük kapcsolata elsőre hibátéannak tűnik, de a későbbiekben porszem akad a gépezetbe ami egybentartja az egészet. 

Néhány dologra azért kíváncsi lettem volna még :

1️⃣. Az első, hogy milyen lehetett Robbie előző kapcsolata ?! 

2️⃣.A második, hogy mégis hogyan is ismerkedett meg Julien, Priest és Robbie ?! ( Nekem ez kicsit homályos volt, igaz kaptunk belőle néhány homályos kis darabot amiből lehet köetkeztetni a dolgokra. )

Lényegében nagyon tetszett a könyv, csak ajánlani tudom ! 

CSAK FELNŐTT OLVASÓK SZÁMÁRA !

ERŐSEN KORHATÁROS ! 

Kedvenc idézetem : 

 " Csak azt kell megbánnunk, ha nem vagyunk elég bátrak ahhoz, hogy megtegyük azt, amitől félünk."